A kóser élelmiszeripar
Magyar export: Célpiacok

Presentation in Hungarian at the Hungary 2000 Conference

Megtiszteltetés számomra, hogy ismét meghívtak, hogy vegyek részt a Magyarország 2000 harmadik összejövetelére. Mi, akik korábban kivándoroltunk, valóban megtiszteltetésnek érezzük, hogy a politikacsinálók cselekvoleg igénylik javaslatainkat és ajánlásainkat a Magyarország elott napjainkban és a XXI században álló, dönto fontosságú kérdések megoldási lehetoségeit illetoen. Ezért kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk a megoldások megtalálásában és az e cél elérését eredményezo programok kidolgozásában és megvalósításában.

Az Alapítvány a Kelet-Európai Demokráciáért elnökeként szerencsém volt szerepet játszani az új Magyarország társadalmi és gazdasági fejlodésében. Nagy megtiszteltetés számomra és hálás vagyok azért, hogy megkaptam a Budapest Díjat, valamint a Népjóléti Minisztérium által adományozott Batthyány-Strattman Díjat, továbbá az Alapítványunk által szponzorált Amerikai Alapítványi Iskolát is az a megtiszteltetés érte, hogy kitüntetésben részesült Magyarország köztársasági elnökétol. Az Alapítvány elkötelezett Magyarország társadalmi és gazdasági fejlodése iránt és a múltban konkrét javaslatokat terjesztett elo e cél elérése érdekében. Erre az évre nézve úgy döntöttem, hogy részt veszek a program mezogazdasági szekciójának munkájában és olyan javaslatot teszek, ami nagy hatást gyakorolhat a magyar külkereskedelem bovülésére.

Ismert tény, hogy Magyarország évtizedekig Közép-Kelet Európa éléstára volt. A magyar föld csodálatos terményei, a gyümölcsök, borok és fuszerek világszerte ismertek és elismertek. Az utolsó ötven évben azonban Magyarország nem játszott komolyabb szerepet a Nyugat életében. A magyar termények és iparcikkek KGST-n belüli értékesítése miatt Magyarország elveszítette nyugati „hadállásait". Most, hogy megváltozott a világ politikai térképe és Magyarország ismét külkereskedelme fellendítésén fáradozik, számos akadályba ütközik a nyugati piacokon korábban élvezett helye visszahódításában. A külkereskedelem bovítését számos tényezo hátráltatja, pl. az Európai Unió szabta kvóták, a szállítási költségek, a megfelelo termékek kiválasztása, és az az igény, hogy a feldolgozó létesítményeket (pl. a konzervgyárakat) fel kell újítani ahhoz, hogy megfeleljenek a nyugati szabványeloírásoknak. Ezért vissza kell térni a kiinduló ponthoz és ismét fel kell tenni a legalapvetobb kérdéseket: Hogyan lehet bejutni a világpiacra? Melyik piacokra célszeru az erofeszítéseket összpontosítani? Hogyan lehet biztosítani, hogy a magyar termékek visszanyerjék hajdani pozícióikat?

A világpiac jellegét ismerve, nehéz és helytelen törekvés lenne Magyarország részérol, ha minden piaci szegmensbe egyidejuleg próbálna behatolni. Az európai kvóta-rendszer, a szállítással és termékelosztással kapcsolatos nehézségek, hogy csak néhányat említsünk a magyar exportorök elott tornyosuló problémák közül, csak tovább nehezítik a magyar termékek helyzetét abban, hogy a kemény piaci versenyben a nyugati üzletek polcaira, raktáraiba bekerülhessenek. Ezért javaslom bizonyos speciális piacok megcélzását, olyanokét, ahol Magyarország ismét kialakíthatja a minoség és megbízhatóság tekintetében korábbi hírnevét.

A célpiacokra egyik példaként a kóser termékek piaca hozható fel. Csak az Egyesült Államokban 35 milliárd USD-t költenek kóser termékek vásárlására; a kóser piac hatalmas, az egész világra kiterjed és folyamatosan bovül. Ez egy ténylegesen meglévo piac, amely befogad új termékeket. Most, hogy Magyarország a mezogazdasági ágazat átalakításának és profilváltásának folyamatában van, célszeru lenne behatolni a magas nyereséghányaddal kecsegteto kóser piacra, ahol Magyarország visszanyerhetné a termékei kiválóságáért ot megilleto hírnevet. Szervezetünk megfeleloen felkészült e lehetoség feltárására, a magyar kóser termékek körének kialakítására és az ilyen termékek külföldi piacra vitelére.

Maga a kóser" kifejezés a termék jóságára, megfeleloségére utal, arra, hogy a termék engedélyezett és elfogadható. A kóser élelmiszerek valamennyi összetevoje és a kóser termékek elkészítésének módja is kello felügyelet mellett megy végbe, hogy a termék megfeleljen a bonyolult kóser szabályok eloírásainak. Az Endowment for Democracy" kész a kóser szabályokban és élelmiszeripari tudományban jártas felügyeloket küldeni, hogy Magyarország megalapozhassa piaci részvételét és fokozhassa a kiváló minoségu termékeiért ot megilleto hírnevet.

NAPJAINK BOVÜLO KÓSER PIACA

Nem túl régen a legtöbb élelmiszer még a családi tuzhelyen, vagy kisebb üzemekben, vagy a közösség raktáraiban készült el. Könnyu volt tehát megállapítani, hogy a kérdéses termék megbízhatóan a kóser szabályok szerint készült-e. Ha szükség volt rabbi felügyeletére, akkor a mindenki által ismert helyi rabbi vett részt a folyamatban. Mára az iparosítás, a földrészeken át haladó szállítás és a sorozatgyártás olyan helyzeteket teremtettek, melyben az általunk fogyasztott legtöbb élelmiszert ipari létesítményekben kezelik, dolgozzák fel, fozik, konzerválják, vagy zárják hatalmas mennyiségekben dobozokba, s ezek a létesítmények valószínuleg több száz, vagy több ezer kilométerre találhatók otthonunktól. Napjainkban kisvállalkozások és multinacionális nagyvállalatok is eloállítanak kóser élelmiszereket és a kóser termékek piaca sok-milliárdos méretu iparággá bovült.

1997 decemberében az USA egyik vezeto élelmiszeripari nagyvállalata, a Nabisco figyelemreméltó nyilatkozatot tett: "mostantól fogva megfelelünk a kóser szabályoknak." A Nabisco termékek nyolcvan százaléka, beleértve a híres "Oreo Cookie"-t is, ami olyan alapveto, iskola után majszolható sütemény, amin az amerikai iskolás gyermekek generációi nottek fel, most már kóser minosítést kap az USA-ban muködo vezeto kóser hitelesíto cégtol. Egy ideig eltartott, amíg a Nabisco lassan megváltoztatta a receptjeit, elhagyva a sertészsírt és más állati eredetu termékeket, felváltva azokat növényi származékokkal. Ez a termékpolitika váltás nem csak az amerikai emberek egészségesebb táplálkozás iránti igényének felel meg, hanem tükrözi a kóser piac fokozódó fontosságának a felismerését is. A Nabisco csatlakozott más, nemzetközileg ismert és a kóser minosítést elnyert amerikai cégekhez, melyek táborában olyanok találhatók meg, mint a Coca-Cola, Pepsi Cola, General Mills, Kellogg, Hershey, Nesté, Hellmann’s, Coors, Maxwell House, hogy csak egy párat említsünk.

Az utóbbi tíz esztendo során a kóser élelmiszeripar hatalmas növekedésen ment keresztül. 1997-ben az USA-ban a kóser termékek piaca 12%-kal bovült és a kóser termékek fogyasztói több, mint 41.000 féle termék közül válogathatnak. 1996-ban a kóser minosítésu termékekbol elért árbevétel elérte a 35 milliárd USD-t. A kóser élelmiszer iparág bovülése nem korlátozódik az Egyesült Államok területére. Más országokban (pl. Izrael, Anglia, Franciaország, Argentína, Mexikó és a kelet-európai térség) is a piac felvevo képességének növekedése tapasztalható.

A kóser piac látványos fejlodése több, külön-külön is fontos tényezo együttes hatásának tulajdonítható:

A kóser termékek jelentik a fo áramlatot

1996-ban a kóser termékek fogyasztóinak 71,4 %-a nem zsidó származású volt

a legfontosabb célcsoportok vizsgálata azt mutatta, hogy a vevok (zsidó és nem zsidó származásúak együttesen) 20 - 25-ször gyakrabban fogyasztanak kóser termékeket, mint a kóser szabályoknak meg nem feleloket.

A kóser termék fogyasztása egészséges

A kóser termékek népszerusége a nem kóser jelleguekkel szemben egészségügyi kérdésekre vezetheto vissza:

Az alacsony kalóriaértéku diétát folytató fogyasztók igénye a sertészsír felváltása növényi olajokkal. Mivel egyes élelmiszer feldolgozó cégek megkísérlik a magas koleszterin tartalmú összetevoket egészségesebb alapanyagokkal kiváltani, egyre közelebb kerülnek a kóser termékek összetételéhez, amint az a Nabisco esetében is bekövetkezett, s ez egyszerubbé teszi a hivatalos kóser minosítés elnyerését.

Az egészséges táplálék megszerzésével kapcsolatban aggodalmak keletkeztek az állati és bakteriális eredetu megbetegedések elszaporodása miatt. Clinton elnök fogadalma az élelmiszeripari szabványeloírások szigorítását illetoen csak tovább fokozta a közvélemény figyelmét. A „kóser" kifejezés bevonult a napi beszédfordulatokba és a kiváló minoségu termékek szinonimájává vált. Mivel a kóser szabályok felügyelete alá tartozó élelmiszer feldolgozó üzemek nem csak termékeik egészséges beltartalmáról, hanem a feldolgozási folyamatok biztonságáról és tisztaságáról is híresek, a fogyasztók véleménye szerint a kóser termékek a legjobb minoséguek.

Legelonyösebb elhelyezés az üzletek polcain: Mivel elterjedt vélekedés, hogy a kóser termékek egészségesebb és minoségileg jobb termékek, ezért a kóser címkével ellátott árucikkek versenyelonyt élveznek az üzletek polcainak legjobb helyeiért folytatott küzdelemben.

Vegetarianizmus

Mindegy, hogy ideológiai, vagy egészségügyi okokból, mindenesetre a vegetáriánusok közössége az Egyesült Államokban és külföldön komoly piaci részarányt jelent. Ez az irányzat addig ment, hogy az Egyesült Királyságban egyes termékek címkéjén már külön fel van tüntetve, hogy vegetáriánus fogyasztásra alkalmas. A vegetáriánusok egyben a kóser termékek fogyasztói is. A kóser minosítést jelzo címke biztosítja a vegetáriánus fogyasztót a termék kiváló minoségérol. Ezen túlmenoen, az egyes termékeken feltüntetett "non-dairy" (nem-tejüzemi), vagy "parve" jelzést (a "parve" kifejezés azt jelenti, hogy a termék nem csak hogy nem tartalmaz sem húst, sem tejterméket, de eloállítására nem használtak fel olyan berendezést, vagy gépet, melyen egyébként hús-, vagy tejterméket is eloállítanak) nagyra értékelik a tejterméket fogyasztani nem tudók és azok, akik saját elhatározásból nem kívánnak tejterméket fogyasztani. A legtöbb vegetáriánus ételkülönlegességet árusító üzletben magas százalékos arányban megtalálhatók a kóser termékek is.

Kulturális hovatartozás

A huszadik század végének egyik legérdekesebb jellemzo vonása a vallás és a vallási hagyományok megtartásának terjedése a zsidók, mohamedánok és keresztények között, - akik mind rendszeresen vásárolják a kóser termékeket. A gyökereiket ismét felfedezo zsidók körében fokozódó érdeklodés és a növekvo létszámú és a "Halal" diétás eloírásokat követo mohamedán népesség elosegítette a kóser termékek iránt fokozódó kereslet kialakulását.

BOVÜLO PIAC - BOVÜLO IPARÁG

Az utóbbi tíz évben a kóser élelmiszeripar robbanásszeru ütemben bovült, hogy kielégíthesse a piaci igényeket. Az élelmiszeripar legváltozatosabb alágazataiban tevékeny cégek sietnek, hogy csatlakozhassanak ehhez a nagy reményekkel kecsegteto üzletághoz, - kezdve a Nabiscotól, ami egy hatalmas méretu társaság, egészen le a százéves D.F. Stauffer Biscuit Co. családi vállalkozásig. 1996-ban az Egyesült Államokban több, mint 8.000 cég állított elo kóser termékeket. Az utóbbi öt év során a kóser minosítésu termékek száma csaknem megkétszerezodött, 26.000-rol mintegy 41.000-re. Csak 1996-ban több, mint 4.000 fajta új kóser terméket vezettek be a piacra.

A kóser élelmiszer termékeket eloállítani nem tudó nagy vállalatok is elismerik a kóser piac pénzügyi jelentoségét és stratégiai beruházókként jelennek meg az e célra alkalmas cégek felvásárlásakor. 1993-ban például a hatalmas chicagói fogyasztási cikk gyártó cég, a Sara Lee Corp. felvásárolt egy viszonylag kis méretu társaságot, a Bessin Corporation-t, amely a Best Kosher és a Sinai Kosher márkájú hústermékeket állította elo (ez a két márka vezeto helyen állt a kóser termékek piacán).

Az USA-ban a vezeto élelmiszer szupermarketeknek meg van a saját, kóser minosítésu "házi" termékválasztékuk. A Pathmark nevu cég külön árukatalógusban sorolja fel a csak az o részére gyártott kóser minosítésu termékeket.

Reklám és marketing eszköz

A Proctor & Gamble már 1914-ben felismerte a kóser címke, mint marketing eszköz használatának jelentoségét. A "Crisco" elnevezésu, növényi zsírokból készített fozomargarin terméket kínálta a kóser fogyasztóknak, azt állítva a reklámban, hogy ez az az olcsó és kóser termék, "melyre a zsidó nép 4.000 éve várt". A Proctor & Gamble a zsidó sajtótermékekben elhelyezett hirdetésekben azt a háziasszonyt jelenítette meg, aki olyan hagyományos etnikai ételeket készít otthon a Crisco margarin felhasználásával, mint pl. a túrós és krumplis palacsinta. 1933-ban a Proctor & Gamble egy két-nyelvu (angol/jiddis nyelvu) könyvecskét adott ki "Crisco Receptek Zsidó Háziasszonyok Részére" címmel.

Napjainkban a termékek címkéjén látható, elismert kóser minosítést jelento jelzés már önmagában az elokelo bolti kihelyezést biztosító és a kiváló termékminoséget garantáló jelölésnek számít.

A kilencvenes évek elején a Dannon Yogurt (egy országos elterjedtségu márka) megkapta a kóser minosítést. Röviddel azt követoen a vállalat ellenorzött körülmények között folytatott le egy piaci vizsgálatot annak megállapítására, hogy a kóser címke alkalmazása milyen hatással volt az árbevétel alakulására. Az eredmények azt mutatták, hogy az elso kilenc hónapban a bevétel 2 millió dollárral növekedett, miközben az új marketing kampányra, újfajta csomagolásra és a rabbi által végzett felügyeletre a cég kevesebb, mint 125.000 USD-t fordított. Gail Farrell, a Cowboy Caviar Inc. elnöke jelentette, hogy a kóser minosítés megszerzésének évétol számítva a zöldséges makaróni és a makaróni szószok árbevétele 15 %-kal növekedett.

Egy cukorgyártó története

John Sullivan az O’Tec Inc. nevu, vattacukrot eloállító cég elnöke. 1996 tavaszán Sullivan úr (aki maga nem zsidó származású) megkapta az akkor már két éve gyártott termékére a kóser minosítést. Sullivan hat éven át minden nap, miután hazaért munkájából (orvosi számítástechnikai szakérto volt a Georgetown Egyetemen), lement az alagsorba, ahol keserves munkával dolgozott a vattacukor gyártó berendezése tökéletesítésén. Végül sikerrel járt. A termékelosztó kereskedo javaslatára megszerezte a kóser minosítést. Röviddel ezt követoen már elküldhette az elso, 48.000 dobozból álló küldeményt ragadós édességébol Izraelbe.


Mondják meg, mit tehetünk
Presentation in Hungarian at the Hungary 2000 Conference
Eljött az egyén, a nemzetek és a nemzetek közössége számára az önvizsgálat ideje, de ma mégis előre kell tekintenünk. Az, hogy Magyarország része akar lenni az Európai gazdasági, védelmi, jogi rendszernek, még inkább előtérbe hozza a fennmaradás szükségességét. Ma 10 millió ember törekszik magyarként Európába, s 5 millió a diaszpórában élők száma. Nem kell-e attól félni, hogy ez a maroknyi népesség feloldódik a több száz milliós nagy közösség olvasztótégelyében? A választ a kivándorlók példája bizonyítja. Ha egynek-egynek sikerült fennmaradnia, egzisztenciát teremteni egy arányaiban sokkal nagyobb közösségben, sokkal kiélezettebb, drasztikusabb körülmények közepette, akkor miért ne sikerülhetne a helyben maradó 10 milliónak ugyanígy?

Magyarország szent hely a külföldön élő magyar számára. Szent a templom, szent az elhunyt rokonok, testvérek sírja, szent, mint temetőink nyugalma, békéje.

Az amerikai Commission for the Preservation of America's Heritage Abroad célja azon temetők, emlékhelyek, történelmi épületek megóvása és védelme, melyek állampolgárainak külföldi örökségét képezik. Különböző támogatások, adományok, pályázatok elnyerése érdekében jó volna e szervezettel együtt dolgozni, esetleg kormányközi megegyezésre jutni.

A magyar mezőgazdasági szektor, amit Kelet-Európa "kenyeres kosaraként" emlegettek anno, jelentősen lepusztult a háborút követő fél évszázadban. Az ipari fejlődés nagy előrehaladást ért el a kommunizmust követő években, míg a mezőgazdasági szektort és annak a társadalomra vonatkozó előnyeit figyelmen kívül hagyták.

A magyarországi mezőgazdasági szektor centralizálva volt, a központi vezetés a világszerte megcélzott piacok megszerzése érdekében biztosította azokat a külkereskedelmi vállalatokat, amelyeknek képviselői, üzletkötői, raktárhelységei és egyéb szolgáltatási lehetőségei voltak, katalógusokkal és termékmintával rendelkeztek. Ezenkívül ezek a külkereskedelmi vállalatok piackutatást végeztek, illetve információkat gyűjtöttek a meghatározó kvótákról, vámokról, címkézési és szállítási regulációkról.

A magyarországi privatizáció igen sikeresnek bizonyult. Ma több mint 6000 kis- és középméretű mezőgazdasági termékeket előállító egység működik, ugyanakkor elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen, hogy az előbb leírt funkciókat a magánszféra biztosítsa.

Ilyen és hasonló rendszer működik nyugati rendszerű államokban, az Egyesült Államokban is. Az USA-ban például a Foreign Agricultural Service (FAS) ingyenes információt, piackutatást, reklámozást stb. kínál, illetve képviselői vannak az Egyesült Államok által megcélzott valamennyi országban.